Dr. Hasenfeld Manó (1836-1905)
egyetemi magántanár, orvos- és sebészdoktor, szülész, balneológus. Született Balassagyarmaton 1836-ban, meghalt Budapesten 1905. február 9-én
A bécsi egyetemen végezte orvosi tanulmányait 1860-ban. A pesti egyetemen 1863-ban magántanári képesítést nyert, de a kancellária habilitásának megerősítését visszautasította.
Ezt követően Bécsbe ment, ahol a fürdőgyógyászatból lett magántanár, mire a pesti egyetemen is megerősítették tanári képesítését. Szliácson (ma Sliač, Szlovákia), később Franzensbadban fürdőorvosi gyakorlatot folytatott. A fürdőgyógyászat körébe vágó sok értekezése jelent meg magyar, német és francia nyelven. A párizsi orvos-fürdészeti, a londoni orvosegylet és a nőgyógyászati társulat levelező tagja volt.
„...a világ egy országáról sem gondoskodott a gondviselés oly minőségileg és mennyiségileg jelentékeny és kiváló ásványvizekkel, mint Magyarországról” - írta 1892-ben.
Cikkei az Orvosi Hetilapban, a Gyógyászatban, a Gyógyszerészi Hetilapban, a Math. és Term. Közleményekben, a Magyar Természettudományi Társulat Közlönyében, a Magyar orvosok és term. vizsgálók Munkálataiban, az Annales d'Hydrologieban jelentek meg.
Fontosabb művei:
- Szliács. Bericht über die Saison 1860. Wien, 1860. (Különnyomat a Wiener-Medicinal-Halleból.)
- Orvosi szemle az 1860. évi fürdői-idény fölött Szliácson, egybekötve a fürdőintézetnek leírásával rövid vázlatban. Pest, 1861. (Előadatott a budapesti orvosegylet 1861. febr. 4. gyűlésén.)
- A szliácsi vasas hévvizek élet- és gyógytani hatása. Pest, 1862. (Különny. az Orvosi Hetilapból.)
- Eaux ferrugineuses thermales de Szliács (en Hongrie). Paris, 1862. (2. kiadás. Paris, 1878.)
- A koritniczai gyógyforrások. Élettani és gyógytani szempontból. Pest, 1862. (Különny. az Orvosi Hetilapból.)
- Az ásványvizek tulajdonságairól átalában. Pest, 1863. (Székfoglaló a budapesti orvosegyletben 1862. télelő 20.) Pest, 1863. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból.)
- Az ásványforrások erőszetéről. A kir. m természettud. társulat télhó 11-én tartott ülésében előadta... Pest, 1863. (Különnyomat a Gyógyszerészi Hetilapból).
- A szénsavas légfürdőnek hatásáról. Gyógyászat, 1863.
- A fehérfolyás gyógyítása, Rostos méhpöfeteg egy esete. Orvosi Hetilap, 1863.
- Eaux minérales de la Hongrie et en particulier eaux minérale jodée de Csiz. Paris, 1864. (Kivonat az Annales de la Société d'Hydrologie Medicale de Paris X. k.)
- A szliácsi fürdő élettani hatásáról. Orvosi Hetilap, 1864.
- A szliácsi fürdő élettani hatásáról a mostani nézetek alapján. Magyar orvosok és term. vizsgálók Munkálatai. IX. 1864
- A méhelhajlásokról (Flexiones uteri) és azok gyógykezeléséről Hodge-féle emeltyű méhtartaszokkal. Pest, 1865. (Előadatott a budapesti m. kir. orvosegylet jan. tartott rendes ülésében.)
- Az ásványvizek vegyelemei összefüggéséről a föld minőségével. Orvosi Hetilap, 1865
- A szénsav képződési helyéről a föld belsejében. Gyógyszerészi Hetilap, 1865.
- A szliácsi Józsefforrás vegyelemzése, A Perneken találtatott ásványforrásnak helyrajza. Math. és Term. Közlemények III. 1865.
- Az ásványvizek szerves vegyelemeiről. Orvosi Hetilap, 1866
- A méh mögötti vérsérvről.Orvosi Hetilap, 1866
- Szliács földtani viszonyai. A Magyar Természettudományi Társulat Közlönye, 1867.
- Orvosi szemle az 1871. fürdőidényről Szliácson. Orvosi Hetilap, 1872.
- Szliács fürdő gyógyhely Zólyom mellett. Tájképi, történeti, földtani, természettani és vegyi tekintetben, élet- és gyógytani hatásairól és a gyógyhely egyéb ügyeiről. Pest, 1871. (Egy tájképpel és egy térképpel. 2. kiadás. Bpest, 1878. Németül: Der Curort Szliács... Wien, 1867., 2. kiadás. 1872., 3. k. 1878. Wien; francziául Bpest, 1878.)
- Sebészeti észleletek az 1877 fürdőidényről. Orvosi Hetilap, 1878.
- A vaginismusról. Orvosi Hetilap, 1878.
- Bericht über die Badesaison 1889 im Franzensbad. Wien, 1889.
- Franzensbad dans la Saison 1889. Annales d'Hydrologie, 1889. (előadás a párizsi Société d'Hydrologie Medicale rendes ülésén
- Balneologicus tapasztalatok. Bpest, 1890. (Különnyomat a Gyógyászatból.)
- Külföldi és hazai ásványvizek s gyógyhelyek. Bpest, 1892.
Idősebb fia, Prof. Dr. Hasenfeld Artúr (született Szilácson 1870. július 21-én - meghalt Budapesten 1941. január 7-én ) belgyógyász, kardiológus, egyetemi tanár. Orvosi tanulmányait külföldön végezte, 1893-ban szerzett orvosi diplomát. A budapesti egyetemen 1906-ben a szívbetegségek kór- és gyógytanából magántanárrá képesítették. A budapesti Erzsébet szegényházi kórház belgyógyászati osztályának rendelő-orvosa, majd pedig főorvosa lett, 1913-ben a Duna balparti belgyógyító-kórházak főorvosává nevezték ki, 1928-ben egyetemi tanárrá.
Legfontosabb műve: A szívbetegségek gyógyítása (1910).
Kisebbik fia, Dr. Hasenfeld Oszkár, fürdőorvos (szül. 1872 körül) orvosi diplomáját 1895-ben szerezte.
Forrás:
(Yechiel)
Vissza a híres személyiségek oldalra