Dr. Hasenfeld Manó

Dr. Hasenfeld Manó (1836-1905)

egyetemi magántanár, orvos- és sebészdoktor, szülész, balneológus. Született Balassagyarmaton 1836-ban, meghalt Budapesten 1905. február 9-én

A bécsi egyetemen végezte orvosi tanulmányait 1860-ban. A pesti egyetemen 1863-ban magántanári képesítést nyert, de a kancellária habilitásának megerősítését visszautasította.
Ezt követően Bécsbe ment, ahol a fürdőgyógyászatból lett magántanár, mire a pesti egyetemen is megerősítették tanári képesítését. Szliácson (ma Sliač, Szlovákia), később Franzensbadban fürdőorvosi gyakorlatot folytatott. A fürdőgyógyászat körébe vágó sok értekezése jelent meg magyar, német és francia nyelven. A párizsi orvos-fürdészeti, a londoni orvosegylet és a nőgyógyászati társulat levelező tagja volt.

„...a világ egy országáról sem gondoskodott a gondviselés oly minőségileg és mennyiségileg jelentékeny és kiváló ásványvizekkel, mint Magyarországról” - írta 1892-ben.

Cikkei az Orvosi Hetilapban, a Gyógyászatban, a Gyógyszerészi Hetilapban, a Math. és Term. Közleményekben, a Magyar Természettudományi Társulat Közlönyében, a Magyar orvosok és term. vizsgálók Munkálataiban, az Annales d'Hydrologieban jelentek meg.

Fontosabb művei:

Szliács. Bericht über die Saison 1860. Wien, 1860. (Különnyomat a Wiener-Medicinal-Halleból.)
Orvosi szemle az 1860. évi fürdői-idény fölött Szliácson, egybekötve a fürdőintézetnek leírásával rövid vázlatban. Pest, 1861. (Előadatott a budapesti orvosegylet 1861. febr. 4. gyűlésén.)
A szliácsi vasas hévvizek élet- és gyógytani hatása. Pest, 1862. (Különny. az Orvosi Hetilapból.)
Eaux ferrugineuses thermales de Szliács (en Hongrie). Paris, 1862. (2. kiadás. Paris, 1878.)
A koritniczai gyógyforrások. Élettani és gyógytani szempontból. Pest, 1862. (Különny. az Orvosi Hetilapból.)
Az ásványvizek tulajdonságairól átalában. Pest, 1863. (Székfoglaló a budapesti orvosegyletben 1862. télelő 20.) Pest, 1863. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból.)
Az ásványforrások erőszetéről. A kir. m természettud. társulat télhó 11-én tartott ülésében előadta... Pest, 1863. (Különnyomat a Gyógyszerészi Hetilapból).
A szénsavas légfürdőnek hatásáról. Gyógyászat, 1863.
A fehérfolyás gyógyítása, Rostos méhpöfeteg egy esete. Orvosi Hetilap, 1863.
Eaux minérales de la Hongrie et en particulier eaux minérale jodée de Csiz. Paris, 1864. (Kivonat az Annales de la Société d'Hydrologie Medicale de Paris X. k.)
A szliácsi fürdő élettani hatásáról. Orvosi Hetilap, 1864.
A szliácsi fürdő élettani hatásáról a mostani nézetek alapján. Magyar orvosok és term. vizsgálók Munkálatai. IX. 1864
A méhelhajlásokról (Flexiones uteri) és azok gyógykezeléséről Hodge-féle emeltyű méhtartaszokkal. Pest, 1865. (Előadatott a budapesti m. kir. orvosegylet jan. tartott rendes ülésében.)
Az ásványvizek vegyelemei összefüggéséről a föld minőségével. Orvosi Hetilap, 1865
A szénsav képződési helyéről a föld belsejében. Gyógyszerészi Hetilap, 1865.
A szliácsi Józsefforrás vegyelemzése, A Perneken találtatott ásványforrásnak helyrajza. Math. és Term. Közlemények III. 1865.
Az ásványvizek szerves vegyelemeiről. Orvosi Hetilap, 1866
A méh mögötti vérsérvről.Orvosi Hetilap, 1866
Szliács földtani viszonyai. A Magyar Természettudományi Társulat Közlönye, 1867.
Orvosi szemle az 1871. fürdőidényről Szliácson. Orvosi Hetilap, 1872.
Szliács fürdő gyógyhely Zólyom mellett. Tájképi, történeti, földtani, természettani és vegyi tekintetben, élet- és gyógytani hatásairól és a gyógyhely egyéb ügyeiről. Pest, 1871. (Egy tájképpel és egy térképpel. 2. kiadás. Bpest, 1878. Németül: Der Curort Szliács... Wien, 1867., 2. kiadás. 1872., 3. k. 1878. Wien; francziául Bpest, 1878.)
Sebészeti észleletek az 1877 fürdőidényről. Orvosi Hetilap, 1878.
A vaginismusról. Orvosi Hetilap, 1878.
Bericht über die Badesaison 1889 im Franzensbad. Wien, 1889.
Franzensbad dans la Saison 1889. Annales d'Hydrologie, 1889. (előadás a párizsi Société d'Hydrologie Medicale rendes ülésén
Balneologicus tapasztalatok. Bpest, 1890. (Különnyomat a Gyógyászatból.)
Külföldi és hazai ásványvizek s gyógyhelyek. Bpest, 1892.

Idősebb fia, Prof. Dr. Hasenfeld Artúr (született Szilácson 1870. július 21-én - meghalt Budapesten 1941. január 7-én ) belgyógyász, kardiológus, egyetemi tanár. Orvosi tanulmányait külföldön végezte, 1893-ban szerzett orvosi diplomát. A budapesti egyetemen 1906-ben a szívbetegségek kór- és gyógytanából magántanárrá képesítették. A budapesti Erzsébet szegényházi kórház belgyógyászati osztályának rendelő-orvosa, majd pedig főorvosa lett, 1913-ben a Duna balparti belgyógyító-kórházak főorvosává nevezték ki, 1928-ben egyetemi tanárrá.

Legfontosabb műve: A szívbetegségek gyógyítása (1910).