(Igazolt jelentkezések, levéltári adatok és Mikár Zsigmond Honvéd-névkönyv az 1848/49-diki honvédseregnek 1890-ben még életben volt tagjairól, Budapest, 1891. alapján)
Őrmesterek:
Beimel Samu földbirtokos, Herencsény
Közhonvédek:
Baumgartner Mór, Balassagyarmat
Klein József, Szécsény
Schäfer Jónás, Balassagyarmat
Steiner Mór, Szécsény
Ullman Hermann, napszámos, Bercel
(katonai törzslapjaik alapján, melyek megvannak: Fachrechnungsabteilung des k.u.k. Kriegsministeriums, Wien)
Baumgarten Moritz, 1826 Balassagyarmat
David Gabriel, 1821 Balassagyarmat
Eisner Hermann, 1826 Balassagyarmat
Fuchs Samuel, 1816 Puszta-Szécsénke
Groszmann David, 1829 Balassagyarmat
Grünwald Jakob, 1833 (!) Panyidaróc (Panické Dravce, Szlovákia)
Hasz Rudolf, 1824 Bercel
Herzfeld Martin, 1833 Balassagyarmat
Kohn Adolf, 1829 Balassagyarmat
Kronheim Simon, 1827 Balassagyarmat
Schneider Philipp, 1830 Nógrádmegyer
Spitzer Márkus, 1828 Szécsény
Ulmann Moritz, 1825 Ragyolc (Radzovce, Szlovákia)
Weiss Emanuel, 1825 Balassagyarmat
Weiss Ferdinand, 1825 Varsány
Weiss Ignatz, 1828 Varsány
Forrás: Dr. Bernstein Béla: A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók Budapest, 1898. augusztus (3., reprint kiadás: Múlt és Jövő könyvek, Budapest, 1998.)
Schwarz Márton
Pro Patria!
Itt nyugszik békében
A kötelességteljesítés
Mintaképe nemeslelkű
Felejthetetlen gyermekünk
Schwarz
Márton
a Cs. és Kir. 38ik Gyalogezred
tartalékos hadnagya,
Ki mint vitéz katona
élete legszebb virágában
25 éves korában:
1914. szeptember 19-én
a szerbiai „Drenovac”
elleni roham alkalmával
csapata élén gránáttól találva
Királyáért és Hazájáért
hősi halált halt.
Drága személye
kitörülhetetlenül élni fog
vigasztalhatatlan szülei:
Schwarz Simon és neje
Testvérei:
József és Samu
emlékezetében.
x x x
Fröhlich Pál
Pro Patria
1914 október 31-én,
25-ik életévében
elesett a harcz mezején.
x x x
Pro Patria
Ez a sírkő őrzi az itt nyugvó
szülők egyetlen fiának
Vértes Ervin
Magy. Kir. 16-ik Honvéd
Gyalogezred hadapródjának
emlékét
aki 1915 év tavaszán
21 éves korában hazájáért
hősi halált halt.
Civitas Fortissima szobor, Párkányi Raab Péter alkotása
(Készült 2002-ben, Balassagyarmat, Civitas Fortissima tér)
1919. január 29.-én a balassagyarmati "csehkiverés" harcaiban elesett,
21 éves korában
a cseh kiveretéskor
áldozta fel hősi vitéz
lelkét
Magyar hazánk oltárán.
1919 január 29-én
Weisz Sándor 20 éves kereskedősegéd 1919. február 12-én reggel 8 órakor, nyaklövés következtében elhunyt. Haláláról a balassagyarmati lapok így tudósítottak:
„Weisz Sándor, aki még a csehek kivertségének napján korán reggel egy cseh golyótól nyakán megsebesült, s akit szülei a kórházból épp azért, mert jobban érezte volt magát, hazaszállították, f. hó 11-én hirtelen rosszabbul lett s elhunyt. Ő is egyike azoknak a hősöknek, akik a város, a haza szolgálatában vesztették életüket. Temetése f. hó 13-án, csütörtökön lesz.”
(Nvm. 1919. febr. 12. A Weisz Sándor meghalt, a Hírek rovatban.)
„Weisz Sándor kékkői vendéglős városunk visszavétele alkalmával a sebesültek szállításánál kocsijával önfeláldozóan segédkezett, ahol megsebesült. Hosszas szenvedés után meghalt és csütörtökön temettük óriási részvéttel. Dr. Weisz Náthán rabbi búcsúztatta el méltatva harctéri, és városunk védelmében is tanúsított hősi magatartását. Ő volt tizedik halottunk.”
(NH. 1919. febr. 16. Hősi halál, a Hírek és különfélék rovatban.)
Schäffer Samu
Hősi halált halt 1919. május 7.
Élt 18 évet
Béke poraira
(Faluszlatináról) (- Máramaros megye, ma: Solotvino, Ukrajna)
Balassagyarmat védelmében hősi halált halt 1919. június 2.-án.
Élt 22 évet
(nagyobb képért klikkelj az ábrára)
A zsidó hadviseltek névsora:
A hősi halottak névsora:
Hadirokkantak és hadiözvegyek:
Kitüntetettek életrajzai:
1923. június 17-én avatták fel a zsinagóga belső falán a 46 izraelita felekezetű hősi halált halt balassagyarmati polgár emléktábláját, mely 1944.december 9-én hajnalban (a zsinagóga épületével együtt) megsemmisült.
Részlet: Reiter László: Hirdesse e márvány... - Balassagyarmat emléktábláinak története c. monográfiájából (1998)
"1944. december 9-én kora hajnalban a felrobbantott zsidó nagytemplommal együtt megsemmisült az az emléktábla is, melyet az I. világháborúban életüket áldozó balassagyarmati zsidó hitközség tagjainak emlékére véstek. Az 1923. június 17-én tartott avató ünnepségről a korabeli lap a következőket írta:
..."Lélekemelő ünnepség keretében leplezték le vasárnap az izr. templomban a balassagyarmati hitközség kötelékébe tartozó, ama 46 hősi halott fehér márványtábláját, akik a harctéren estek el, vagy a harctéren kapott betegségükben haltak meg. Az ünnepség első része a templom előtti téren folyt le, ahol a zsidóság minden rétege jelen volt. A hatóság részéről részt vettek: Dr. Baross József nógrádvármegyei alispán helyettes, főjegyző, aki a nógrádvármegyei vitézi avatáson Budapesten tartózkodó főispánt, Dr. Sztranyavszki Sándort képviselte, a vármegye több főtisztviselője, a kir. törvényszék, pü. igazgatóság, katonai állomásparancsnokság Bengyel Sándor vezetésével, városi előljáróság, az összes keresztény felekezetek, kultúrintézetek, iskolák és testületek küldöttségei. Scitovszky Béla nemzetgyűlési képviselőnk, házelnök, levelében mentette ki elmaradását. Miután koszorús Dalárdánk a Hiszekegyet elénekelte, Dr. Székely Miksa kir. táblabíró, százados-hadbíró, az emlékbizottság elnöke, gyönyörű beszédben méltatta a hősök emlékét, kiknek jelenlévő rokonait zokogásra indította. Ezután Weisz Ármin hitközségi elnök, aki mindig szívén viselte a hitközség életét, átvette az emléktáblát. A Szózat eléneklése után Himler Géza tartalékos zászlós mondott beszédet a bajtársak nevében. Bent a templomban Schwarcz Sándor főkántor énekelt el egy zsoltárt, majd Deutsch József főrabbi mondott megható imát a nyitott frigyszekrény előtt. Végül Dr. Weisz Náthán magyar hitszónok szép beszédében méltatta a nap jelentőségét. Valóban megható volt, amikor a főkántor elénekelte az "El moli rochamim"-ot s a hősi halottak hozzátartozói elrebegték a halotti imát"... (Nógrádi Hírlap, 1923. jún. 24.)
A márványtáblát ugyanazon anyagból, előreugró ötszögű keret övezte. A felső rész timpanonjának két végén felfelé csavarodó csigavonalas díszítés, középen nagy betűkkel: PRO PATRIA felírás. A tábla két oldalán egy-egy rovátkás, lapos pilaszter. Az alsó részének alján gyöngysoros díszítés, jobb szélén a táblát készítő kőfaragó szignója: ROSENBURG DÁVID, alatta: B.GYARMAT. A keret szélessége kb. a belső márványlap 1/6-od része. A fekete betűs rávésett szöveg a következő: Elsőnek három sor héber szöveg volt olvasható. A legfelső sor fordítása: EMLÉKÜK ÖRÖK IDŐKRE FENNMARAD. Az alatta lévő két sor egyező a magyar szöveggel. Ezután következett:
AZ 1914-18 ÉVI VILÁGHÁBORÚBAN A BALASSAGYARMATI IZRAELITA HITKÖZSÉG KÖTELÉKÉBE TARTOZÓ - A HAZÁÉRT ÉS A KIRÁLYÉRT HŐSI HALÁLT SZENVEDETT - ZSIDÓ VALLÁSÚ HARCZOSOK DICSŐ EMLÉKÉRE EMELTE HAZAFIÚI KEGYELETTEL A BALASSA-GYARMATI IZR. ORTH. HITKÖZSÉG
FEHÉR SÁNDOR főhadnagy SCHWARZ MÁRTON hadnagy SZEMERE BERTALAN hadnagy DR. KEMÉNY MIKSA zászlós KERTÉSZ DEZSŐ zászlós WEISZ JENŐ zászlós VÉRTES ERVIN hadapród HARMAT DEZSŐ hadapr.jelölt SCHWEITZER MIKSA e.é.ö.szak.v. ELFER IZIDOR őrmester GLATTSTEIN MÓR őrmester MAHRER MIKSA őrmester FRŐHLICH PÁL e.é.ö. tizedes FENYVES LIPÓT tizedes GARAI BERNÁT tizedes SCHEIBER LIPÓT tizedes SCHIRMANN DÁVID tizedes SCHMELLER ÁRMIN tizedes SUSITZKI GÉZA tizedes SZEGEDIN JENŐ tizedes WEISZ JÓZSEF tizedes NIKOLSZBURGER KÁROLY őrvezető ÁDÁM JAKAB gyalogos |
BERGER FERENCZ gyalogos DRÉGELY DÁNIEL honvéd FRÁTER JENŐ honvéd GERŐ MIKSA vadász GOLDBERGER MIKSA gyalogos HERSKOVITS DÁVID gyalogos HIMMLER PÁL gyalogos JÓZSEF BERNÁT gyalogos KAUFMANN JÓZSEF honvéd KRAUSZ MIHÁLY honvéd MÜLLER ALADÁR honvéd NÓGRÁD MÓR gyalogos SCHICHTANZ LAJOS gyalogos SCHLESINGER REZSŐ gyalogos SCHNELLER MIKSA honvéd SCHNELLER JENŐ honvéd STERN ERNŐ honvéd STILLER JENŐ gyalogos SZABÓ ERNŐ gyalogos VENETZIANER MIKSA honvéd WEISZ ÁRMIN gyalogos WEISZ ERNŐ vadász WINKLER ALBERT honvéd |
A nevek és a rendfokozat után a héber írás tartalmazta az elhunytnak a zsidó felekezet szerint nevét. "
További információt találhat az alábbi YouTube videókban (angolul):
(Yechiel)