Wallesz Jenő

Wallesz Jenő (1871-1943)

Újságíró, író. Született Balassagyarmaton 1871. szeptember 22.-én, meghalt Budapesten 1943. augusztus 23.-án.

Négy középiskola elvégzése után lakatosságot tanult; egy ideig nevelősködött, azután újságírói pályára lépett.
1894-től az Üstökös szerkesztőségének tagja, 1898 – 1900-ban a Magyar Géniusz, később az Új Század segédszerkesztője, majd a Népszava, a Pesti Napló, 1910-től Az Újság belső munkatársa, 1927- től 1943-ig főmunkatársa.
1908 – 15-ben A Hét segédszerkesztője. Néhány regénye és egy verskötete is megjelent.
Tárcái, cikkei Lynkeusz és Velszi Bárd álnéven jelentek meg. 

 
Főbb művei:

  • Tenczer Pál emlékiratai. ("Tövis" álnéven). Budapest, 1896.
  • A mulató Budapest ("Velszi Bárd" álnéven) Budapest, 1896.
  • Ború - versek, Budapest, 1899.
  • Egy hadimilliomosné keservei - regény, Budapest, 1917.
  • A párt asszonya  - regény, Budapest, 1918
  • Fehér lelkek - regény, Budapest, 1928
  • Az új ember  - elbeszélés, Budapest, 1943.

   

"A Verbéna-utcában hat férfi igyekezik előre, hogy bejusson a Csalán-utcába. Valamennyien országgyűlési képviselők és az arcuk nem árul el semmi rosszat. Párosával mennek és egymás karjába csimpaszkodnak, de azért mégis nagyon messze mennek egymástól. A járó-kelők közömbösen mennek el mellettük. Pedig az utca népe ismeri őket, tudja, hogy mifélék, de az emberekben kevés a szív: bántani akarják a képviselőket, hát úgy tesznek, mintha nem ismernék őket. De mikor pár lépéssel a hátuk mögé kerültek, megállnak és visszanéznek. A képviselők megérzik ezt és aprózzák lépéseiket, hogy annál tovább nézhessék őket. Néha megállnak, komolyan gesztikulálnak, amitől még nagyobb lesz az utca bámulata. De a dicsőség még sem tart sokáig. A Verbéna-utca alig ötszáz lépés hosszú és akárhogyan nyujtják a beszédet és akármilyen hosszan néznek az egymás szemébe, pár perc múlva beérkeznek a Csalán-utcába, és onnan már csak pár lépés a pártelnök lakása, ahol értekezletre várják őket..." (A párt asszonya, Előszó)

 Wallesz Jenő felesége Gyenes Gitta keramikus, festőművész (Iványi Grünwald tanítvány).
Gyenes Gitta (sz. Gottlieb Margit) 1888-ban született Budapesten, polgári családban. Tanulmányait Budapesten, Nagybányán a híres művésztelepen és Rómában végezte.  Vonzó és művelt asszony volt, aki számos kiállításon szerepelt alkotásaival, porcelánfestészettől, formatervezésen át a festészetig. A húszas-harmincas években alkotott art deco grafikái és festményei kiemelkedő szépségűek, több közülük a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona.

  

A Gyarmat utca 2., majd 1936-tól az Amerikai út 74. szám alatt lévő lakásukban a két világháború között híres irodalmi szalon működött.  Rendszeresen megfordult a Gyarmat utcai lakásban Karinthy Frigyes,  Kosztolányi Dezső, Kassák Lajos, de leggyakrabban József Attila 1930—33 között.  Az Amerikai út 74.-ben Goda Gábor, Tersánszky Józsi Jenő és Faludy György időzött a legtöbbet.  

1924 nyarán kezdődött Gyenes Gitta baráti-szerelemmel kacérkodó kapcsolata József Attilával. Gyenes Gitta emlékei szerint a Városliget egy padján találkoztak, s Attila „öt perc” múlva „szerelmet vallott” neki. A festőnő ekkor érett szépség, vonzó művész volt, s találkozásukat követően mintegy négy esztendeig szinte napi vendég volt zuglói lakásukon. József Attila legkiemelkedőbb versei közül Gyenes Gittához írta a "Nyár volt"  és a  "Miért hagytál el, hogyha kívánsz" címűeket.

Gyenes Gitta lánya, Wallesz Luca tizenéves korától érdeklődő és egyre aktívabb szereplője a családi irodalmi szalonnak.  Wallesz Lucához, aki ekkor 16 éves,  1927 karácsonya és 1928 között egy egész csokor gyönyörű verset ír József Attila. A Luca-versciklus nyitó, egyben egyik legismertebb darabja, az "Áldalak búval vigalommal" című, mely annyira muzsikál, hogy több kiváló zenei feldolgozás ihletője is lett.    

 


   

Wallesz Jenő és Gyenes Gitta a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszanak (1A parc. 8. 18). 

 

Források:

(Yechiel)

 Vissza a híres személyiségek oldalra

 

© 2010-12. Kertész István Alapítvány