Dr. Spiegler Gyula Sámuel

Dr. Spiegler Gyula Sámuel (1838-1916)

Dr. Spiegler Gyula Sámuel z'cl rabbi, született Balassagyarmaton 1838-ban, meghalt Budapesten 1916-ban.

Gyermekkorát Morvaországban töltötte. Tanulmányait Brünnben, Prágában, majd Budapesten végezte, bölcsészdoktori diplomát szerzett. Később Budapesten magán nevelőintézetet nyitott, melyet főként a zsidó nagypolgárság gyermekei látogattak.

Fő kutatási területe a zsidó vallás filozófiája illetve ennek története. Németül ír, külföldön él sokáig, de még nem tölti be a hatvanadik évét, mikor nyugdíjba vonul, ezt követően szűkebb pátriája, az Erzsébet- illetve a Lipótváros krónikása lesz.
Megírta németül az 1848/49-es magyar szabadságharc és a magyar nemzet történetét.

   

Személye tipikus példája a Monarchia lassan asszimilálódó zsidó értelmiségijének.
Felesége, Pollák Teréz, Pollák Herman 48-as honvéd leánya, nyelveket és zenét tanított férje  intézetében.  Négy gyermekük közül Arabella leánya (szül. 1868) a legidősebb, aki tanítónői oklevelet szerez.  Nevét előbb Bogdán Bellára, majd Satanellára változtatja publikációi élén. 1894-ben jelenik meg írásainak gyűjtemény kötete "Satanella Tárczái" címmel, az Egyetértés, a Fővárosi Lapok, az Előkelő Világ, a Magyar Géniusz és más, vidéki lapok hasábjain megjelent írásaiból.

   

Ekkoriban ismerkedik meg a pályakezdő Krúdy Gyulával, talán a Király utcai Pekáry házban lévő lakásukban tartott csütörtöki irodalmi fogadónapok egyikén.
A nagy korkülönbség (mintegy 10 évvel idősebb Krúdynál) ellenére 1898 februárjában tartják az eljegyzést, melyet 1899 végén esküvő követ. (A házasságkötés bejegyezve a Budapest VII. ker. polgári házassági akv. 1454/1899. folyószáma alatt.)
Házasságkötésük után többé nem publikál. 1900-ban született Gyula fia, 1902-ben Ilona, 1907-ben Mária lánya (közben Veronika, aki csak néhány hónapig él).

 

Házasságuk eközben megromlik, elválnak. Ezt követően magányosan él, tanítónőként dolgozik. 1952-ben temették el a nyugalmazott fővárosi tanítónőt.

Dr. Spiegler Gyula Sámuel művei:

  • Philosophische Reflexionen über die israelitische Religion (Filozófiai reflexiók az izraelita vallásról, német nyelven) (Kassa, 1860)
  • Vádirat a vérvád ellen (Kassa, 1883).
  • Héber bölcsészet (Budapest, 1885).
  • Die Philosophie der Kabbala (A kabbala filozófiája, német nyelven) (Lipcse, 1886)
  • Die Geschichte der Philosophie des Judenthums. Nach den neuesten Forschungen dargestellt. (A zsidó vallás filozófiatörténete a legújabb kutatási eredmények alapján, német nyelven) (Lipcse, 1890)
  • A héberek bölcsészetének története, különös tekintettel a keresztény és arab bölcsészeire. (Bp. 1893.)
  • Die Unsterblichkeit der Seele (A lélek hallhatatlansága, német nyelven) (Lipcse, 1895).
  • Der Freiheitskampf der ungarischen Nation (1848 - 1849) (A magyar nemzet szabadságharca 1848-1849). (Lipcse, 1898.)
  • Geschichte der ungarischen Nation (Budapest-Bécs, 1900)
  • Adalékok Budapest székes-főváros történetéhez. Erzsébetváros. (Budapest, 1902)
  • Adalékok Budapest székes-főváros történetéhez. Teréz- és Erzsébetváros. (Budapest, 1904)
  • Adalékok Budapest székes-főváros történetéhez. Budapest – Lipótváros. (Budapest, 1907)

    Források:

 

A "Die Geschichte der Philosophie des Judenthums"  c. könyv teljes egészében eredetiben olvasható az oldalon (német nyelven).

(Yechiel)

 Vissza a híres személyiségek oldalra