Mártírmegemlékezés 2014

2014. június 22.

Rendezvények a Holocaust 70. évfordulóján

Magos (Munk) Dezső emléktábla avató ünnepség

Az alábbiakban Nagy Angela cikkét idézzük a Balassagyarmatért Baráti Kör oldaláról (ahol az eseményen készült további fotók, és Réti Zoltán beszéde is olvasható)

"Százharminc éve született és hetven éve hunyt el Magos (Munk) Dezső építész, sikeres építési vállalkozó, aki virilis jogon tagja volt a városi képviselőtestületnek.

A balassagyarmati mártír megemlékezés napján jeles polgára emlékére Balassagyarmat Város Önkormányzata márványtáblát avatott. A halálvonat indulásának hetvenedik évfordulójától immár emléktábla hirdeti a Szent Imre u. 10. sz. alatt: "E SAJÁT TERVEZÉSŰ HÁZBAN ÉLT / MAGOS MUNK DEZSŐ / (1884-1944) / VÁROSUNK SZÁMOS KÖZ- ÉS MAGÁNÉPÜLETÉNEK / TERVEZŐ-KIVITELEZŐJE, / A HOLOKAUSZT ÁLDOZATA / EMLÉKÉRE ÁLLÍTTATTA / BALASSAGYARMAT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA."

(Fotók: Nagy Angela, Vitéz Zsuzsanna)

Az emléktábla leleplezésén megjelentek: a két Lang család; a városi képviselő testület tagjai; a Balassagyarmati Zsidó Hitközség, a Kertész István Alapítvány, a Civitas Fortissima Kör, a Vitézi Rend, a sajtó képviselői; érdeklődők és nem utolsó sorban a kortársak: Kunné Kubicza Erzsébet és Réti Zoltán. A megjelenteket Medvácz Lajos polgármester köszöntötte. Lang László a Magos unokák családjainak nevében mondott köszönetet a városnak, a közreműködőknek az ünnepség megrendezéséért, a ház tulajdonosának, hogy hozzájárult az emléktábla elhelyezéséhez. Dr. László Mária, a ház tulajdonosa viszontválaszában kifejtette: megtiszteltetésnek veszi, hogy hozzájárulhatott Magos (Munk) Dezső emlékének megörökítéséhez ily módon is. Ötvenkét éve él ebben a szép szecessziós villában, melyet eredeti formájában sikerült eddig megőrizni.

Személyes emlékekkel átszőtt ünnepi beszédet mondott Réti Zoltán tanár úr, aki diákként dolgozott Magos (Munk) Dezső irodájában."

Mártírmegemlékezés a temetőben

Hegedűs Henrik cikke az eseményről (forrás: Ipoly-menti Panoráma)

„Azért kell emlékezni, és emlékeztetni, hogy soha többé ilyen borzalom ne ismétlődhessen meg egyetlen embertársunkkal sem” – ez volt a fő gondolata a Holocaust hetvenedik évfordulója alkalmából a város izraelita temetőjében rendezett balassagyarmati megemlékezésnek.

A vasárnap délelőtti eseményen előbb középiskolás diákok sorolták fel azoknak a balassagyarmati és környékbeli zsidó gyerekeknek a neveit, akiket hetven évvel ezelőtt elhurcoltak, és elégettek a haláltáborokban. Ezután Bauer József, a város hitközségi elnöke mondott beszédet. Felidézte azt az időszakot, amikor a köztiszteletben álló gyarmati zsidóságot előbb gettóba kényszeríttették, majd 1944. júniusában Auschwitzba és Birkenauba hurcolták. A Miskolcról érkezett csendőrök a Kossuth utca 15. szám alatt kegyetlenül vallatták őket, hogy megtudják, hol őrzik a vagyonukat. Aztán a gettóból a nyírjesi pajtákba hurcolták az embereket. A barbárságra jellemző, hogy a gyermekét ott, a szörnyű körülmények között megszülő édesanyát sem kímélték: június 11-én és 12-én a többiekkel együtt több „transzporttal” marhavagonokba rakták, és megindultak a szerelvények a haláltáborok felé. A hatezer emberből pedig csak mintegy százharmincan térhettek vissza élve. Bauer József Áder János köztársasági elnöktől kölcsönzött egy mondatot: nem csupán az emberhez méltó élet, de az emberhez méltó halál sem adatott meg nekik. Pedig a zsidóság sokat tett a hazáért: harcoltak az első világháború frontjain, élénkítették a gazdaságot, hűséges magyarok voltak. A város kereskedő – és iparos rétegének zömét ők alkották, és nem véletlen, hogy szombatonként szinte kiürült a főutca: a boltok mind bezártak. Hozzátette: Balassagyarmat máig nem heverte ki a helyi zsidóság kiirtásával okozott sokkot.

Schwezoff Dávid kántor éneke után Deutsch Péter rabbi kiemelte, a hetven évvel ezelőtti borzalmakat nem lehet más szóval érzékeltetni: tömegirtás volt. A Holocaust máig fájó sebeket tép fel, és a szörnyűségeket soha nem lehet, de nem is szabad elfelejteni.

Az eseményt követően a Hunyadi utcában lévő Ipoly-menti Zsidó Gyűjtemény – és Kiállítóteremben az Élet Menete Alapítvány „Elhurcolt életek” című vándorkiállítása nyílt meg, amelyet Gordon Gábor, az alapítvány elnöke ajánlott az érdeklődők figyelmébe.