The rendering of religious, cultural and historical heritage into public property, the development of a Jewish collection and exhibition hall

Magos (Munk) Dezső

Magos (Munk) Dezső (1884-1944)

Balassagyarmaton született 1884. március 1-én Munk Adolf kocsmáros és Straszberger Rézi gyermekeként. Elhunyt 1944. június 10-én Aszódon.

Építész, tervező-kivitelező. 1913-ban szerzett építészmesteri képesítést. Főbb munkái közé tartozik a városi strand, az Ipolymenti Országzászló, ő tervezte a Szalézi Rend első magyarországi templomát. Nevéhez fűződik a Városháza, a kórház több pavilonjának bővítésa, a Női ideg-elmeosztály építése, a Kaszinó, a Rendőrség, a Csendőrség székházai, a pénzügyi palota, a római katolikus plébánia, a vágóhíd, a "repülő-híd" építése.
1930-ban lett az országos mérnöki kamara tagja.

  

Magos Dezső a két világháború közötti időszakban számos magyar honvédségi objektumot épített a legfelsőbb hadvezetés megelégedésére. (Mint például a rétsági és a pétervásárai laktanyát, a kárpátaljai védvonal  Kőrösmező és környéki hadi erődítményeit.) Munkásai iránti szociális érzékenysége, bőkezű anyagi támogatásai miatt  városszerte köztiszteletben állt. Számos fiatal értelmiségit - pl. Réti Zoltánt, a későbbi festőművészt, karnagyot - fölkarolt és foglalkoztatott vállalkozásaiban.

Az 1920-as években katolizált, kikeresztelkedésekor keresztapja Baross Pál, a korábbi vasminiszter, Baross Gábor rokona, bellusi Baross József Nógrád vármegyei főispán testvére volt.  Baross Józsefet az a vitéz baráti Huszár Aladár neveztette ki előbb a vármegye alispánjává, aki első világháborús hősként és fajvédő magyarként kezdte pályafutását, 1919 után Nógrád vármegye főispánja, később Budapest főpolgármestere lett, Horthy Miklós kormányzó  bizalmi embere volt a kiugrási kísérlet idején. Huszár Aladár az 1940-es évek elejétől nyílt német és nyilas ellenes publicisztikáival szerzett országos ismertséget. Emiatt 1944. október 16-án a nyilasok elhurcolták, majd Dachauban koncentrációs táborban elpusztították. Baross főispánt a balassagyarmati börtönbe záratták. 
A legmagasabb körökig jó kapcsolatokkal rendelkező Baross József főispán (akinek Magos Dezső a legkedvesebb kártyapartnerei közé tartozott) kieszközölte Magos Dezső "védettség"-ét, melynek nyomán - bár a sárga csillagot hordania kellett, de szabadon járhatott, és mentesült a gettóba zárás alól.

  

Az építési nagyvállalkozót annak ellenére deportálták, hogy korábban kikeresztelkedett, védettséget élvezett, szabadon élhetett. Kamarás József leírta, hogy utolsó találkozásukkor (Munk) Magos Dezső csak annyit tudott mondani: "Józsikám, Te tudod, mennyit tettem ezért a városért."  Az utolsó napon 1944. június 10-én a bevagonírozásra váró gyarmati zsidó közösség tagjai közé toloncolták. Aszódra érve öngyilkosságot követett el.

Jegyzőkönyv az Óriás Oszkár rendőrfogalmazó elleni népbírósági per főtárgyalásáról (1946.01.19.). Részlet egy tanúvallomásból: (forrás: Nógrád Megyei Levéltár)

"Amikor deportálás végett bevagoníroztak bennünket, a már lezárt vagonunkat felnyitották, hordágyon hozták az öreg Schvartz bácsit, aki 95 éves volt. Nem akartunk helyet adni, mert a vagon már zsúfolt volt, [de] erőszakkal betette, azt mondotta, nekünk már mindegy, hányan vagyunk egy vagonban.  Becsukták a vagont, de pár perc múlva kinyílt, és Magos Dezsőt meg Bereckinét hozták, akiknek a házastársa keresztény volt és maguk is kikeresztelkedettek voltak.  Kértük, ne tegyék őket oda, mert már túlzsúfolt [a] vagon, erre vádlott az[t] felelte, magunknak, büdös zsidóknak már mindegy, hogy utaznak.  Magos és Bereckiné mutogatták írásaikat vádlottnak, hogy ők kivételezettek, nem tartoznak a deportálandók közé, ennek ellenére betette őket. Ezt követőleg lezáratta a vagont, és ez alkalommal sokkal szűkebbre húzatta be az ajtót, mint ezt megelőzőleg volt, és olyan kis nyílást hagyott, hogy azon egy kis edényt nem lehetett kitenni.  Hogy ki zárta le a vagonunkat Bereckiné és Magos Dezső betétele után, nem láttam, mert a vagonból nem lehetett kilátni, de a vádlott ott volt.  Magos és Bereckiné betétele alkalmával nem láttam ott német katonát, csak a vádlottat."

Ma Balassagyarmaton (tudomásunk szerint) semmi sem viseli a nevét.

 

Főbb munkái: 

  •   Közvágóhíd és jéggyár

1912-ben épült Szeghő Lajos tervei alapján. A kivitelező Munk Dezső volt. Későbbiekben emeletráépítést végeztek, és a PENOMAH (Pest és Nógrád Megyei Állami Húsipari Vállalat) vágóhídjaként működött. Az épület a az 1990-as évek eleje óta használaton kívül áll, állaga rendkívül leromlott. 

    

  • Új plébánia és Magyar Korona Gyógyszertár

1912-ben építette Munk Dezső a régi plébánia épület helyén, Wälder Gyula műépítész, műegyetemi tanár tervei alapján.

  • Városi Képtár

A Kaszinó Szálló (később Ipoly Szálló) kertjében - a nyári épület helyére - tervezte és építette Munk Dezső. 1913-ban készült el. Korábban nyitott terasszal rendelkezett, de ezt a későbbiek során beépítették.  1945 után évekig a pártbizottság székháza volt, majd az 1970-es évek elejétől 1989 tavaszáig a Madách Imre Városi Könyvtár működött falai között.
Jelenleg kortárs képzőművészeti állandó kiállításnak és gyűjteménynek ad otthont, amely 1975-től 1978-ig a volt Vármegyeháza épületében volt kiállítva, majd 1991-ben került ismét a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.  Helyi művészek (Farkas András, Jánossy Ferenc, Réti Zoltán) alkotásain túl több jelentős alkotó (pl. Tóth Menyhért, Kokas Ignác, Szabó Vladimír, Patay László, Földi Péter stb.) művei láthatóak itt.
 

 

Fotó: zsalaber (muemlekem.hu)

  • Munk-ház

1910 körül építette családjának ezt a házat, homlokzatán mesterségének címere látható. Jelenleg is magánház.

 

Fotó: zsalaber (muemlekem.hu)

  • Balassagyarmati Városháza

A volt Magyar Király szállót 1914-ben alakították át Wälder Gyula tervei alapján.  Több fellelhető forrás Wälder Gyulát jelöli meg a Városháza tervezőjének, ami olyan értelemben igaz, hogy a városatyák elfogadták impozáns tervét, de végül a költségek harmadolása miatt a szálló áttervezése és a tényleges megvalósítás végül Munk Dezső munkájának eredménye volt, ahogy számos más épület tervezése, kivitelezése is a városban. (forrás: balassagyarmat.eu)

 

  •   Államrendőrségi és Csendőrségi Palota

1928-ban építették a Scitovszky (ma Bajcsy-Zsilinszky utca) és a gr.Tisza István (ma Ady Endre) utca sarkán.  Évtizedekig a Rendőrség, majd a Határőrség épülete volt. Magyarország Eurőpai Uniós csatlakozása és a Schengeni Szerződés hatályba lépését követően Balassagyarmaton a határátkelőhely megszűnt, így az épület jelenleg üresen áll.

   

 

  • A romhányi csata emlékműve

A falu szélén, a Szátokra vezető út jobb oldalán lévő emlékparkban áll a romhányi csata 8 m magas, 1932-ben készített emlékműve.
Az obeliszk tetején a turulmadár, oldalán Rákóczi és Károlyi Sándor kuruc fővezér domborművű képmásai találhatók. A csatában elesett 93 svéd, lengyel és francia katonára emléktábla emlékeztet. A falu történetének legjelentősebb eseménye volt az 1710. január 22-i romhányi csata. Ez volt a Rákóczi-szabadságharc utolsó jelentősebb hadművelete.

 Fotó: Klúcsik Norbert (panoramio.com)

  • Ipolymenti országzászló

Munk (Magos) Dezső építészmérnök tervezte, kivitelezte 1933-ban.  Az emlékmű alá az ország minden vármegyéjéből összehordott föld került és fölé romhányi faragott kövekből készült talapzat emelkedett.  Az 1940-es évek vége felé lebontották (köveit a ligetben a szabadtéri színpadhoz vezető lépcsők építésénél használták fel), majd 2004-ben a Vitézi Rend közreműködésével (az országban elsőként) állították helyre.

     

 

  • Bosco Szt. János Szalézi Intézet  - Szalézi Templom

Jeszenszky Kálmán esperesplébános a város hitéletének fellendítését valamely szerzetesrend letelepítésében látta. Választása a Szalézi Társaságra esett. Az I. világháború után az 1924-ben üressé vált csendőrlaktanyában 30 hadiárvát helyezett el és megalapította a Szent Imre Fiúárvaházat.  Utóda, Kray Pál hívására 1934. augusztus 20-án megérkeztek az első szalézi atyák. Dr. Trikál József pápai prelátus adománya tette lehetővé a csendőrlaktanya átalakítását középiskolai internátussá. Magos Dezső építészmérnök tervezte és Trikál József 1935-ben áldotta meg a szaléziak első magyarországi Don Bosco templomát.  A rendszerváltást követően 1992-ben történt meg a ház újraalapítása.

          

  • Balassagyarmati strandfürdő

A város nyugati szélén, a vágóhíddal szemben létesült 1934-35-ben az első magyar olimpiai bajnok, Hajós Alfréd műépítész tervei alapján.  A kivitelező  Magos (Munk) Dezső volt. Egykor országos versenyeket is rendeztek itt.  A hajdani öltözők és egyéb építmények deszkáit a második világháború után  a lakosság széthordta és eltüzelte. Helyükön ma egyszerűbb kabinsor áll. A strandfürdő néhány évtizedes szünet után, felújítást követően néhány éve ismét működik.

  • Kazár, az I. világháborús hősök emlékműve

Az I. világháborúba Kazárról 67-en vonultak be, a bevonultak többsége a losonci 25. gyalogezred katonája lett, ennek az ezrednek volt Nógrád megye keleti része az utánpótlási területe.
Az 1936. november 9-én felavatott, Magos Dezső építészmérnök által készített emlékoszlopon a vissza nem tértek nevei olvashatóak.
 


 

  • Rétsági laktanya

Rétság XX. század történetében meghatározó szerepet játszó katonai laktanya 1937-ben épült fel, mely akkoriban az ország akkori legmodernebb kaszárnyája volt.

  • Pétervásárai laktanya

 

 

  • Az Árpád vonal létesítményei

Kőrösmezőn Magos (Munk) Dezső irányításával és Réti István érsekvadkerti építőmester vezetésével 1941-42-ben érsekvadkerti és helybeli ruszin  munkások a ruszin faluban  és környékén megtalálható anyagokból és a helyi építészeti megoldásokat felhasználva építették fel a különálló, faháznak álcázott katonai objektumot.

   

 
 

 

Források:

 

 (Yechiel)

Vissza a híres személyiségek oldalra