Gabriel Wells

Gabriel Wells (1861–1946)

könyvkiadó, író, műgyűjtő.

Született Balassagyarmaton 1861. január 24-én, meghalt 1946. november 6-án New Yorkban.  Eredeti neve Weisz Gábor.  A XX. század első évtizedeinek egyik legjelentősebb amerikai könyvkereskedője, ill. könyvkiadója volt. Szülei, Weisz Móricz és Pissk Helén a balassagyarmati zsidó temetőben nyugszanak.

  

1894 szeptemberében emigrált az Egyesült Államokba. Bostonban való megérkezésekor változtatta nevét Gabriel Wells-re.  Budapesten tanult, nyolc nyelven beszélt, különösen a német nyelv érdekelte, mivel eredeti nyelven szerette volna a német filozófusok műveit olvasni.  Ezzel szemben, amikor 33 éves korban Bostonba érkezett, csak egy pár szót beszélt angolul.  William James, a Harvard egyetem pszichológia professzora karolta fel, 1923-ban megjelent Gentle Reactions c. művét az ő emlékének ajánlotta.
Három éven át dolgozott a Harvard Egyetemen, pszichológia és német nyelv oktatóként.
Az 1890-es évek végén és az 1900-as évek elején Massachusetts és New York államban több konferencián filozófiai témájú előadásokat tartott .

Könyvkereskedői karrierje John Lawson Stoddard előadásainak kiadásával kezdődött (Boston: Balch, 1897-1909), melyhez csak előfizetés útján lehetett hozzájutni.
Wells a sorozat minden egyes darabját megvette amit csak talált, újrakötötte őket, majd újra eladta könyvkereskedőknek.  Ezt a műveletet más előfizetéses könyvekkel és különkiadásokkal is megismételte.
Gyors sikerét hűen mutatja, hogy kezdetben egy kis bútorozott szobát bérelt Manhattanban, majd egy nagyobb irodát a new yorki Public Libraryval szemben, a 23. utcán, végül egy évtized múlva az előkelő 57. utcai irodába költözött.
Sohasem katalogizálta a készletét.  Amikor egy antikvárius üzlettársa erről a furcsaságról  kérdezte, Wells azt válaszolta: "Hagy katalogizálják más kereskedők a könyveiket. Én eladom az enyémeket..."
Wells üzletének súlypontját a különleges és ritka könyvekre, első kiadásokra, különleges kötésekre, színes képekre, és sportkönyvekre helyezte. Később inkább a világirodalomra, az Erzsébet-kori időszakra, az ősnyomtatványokra és a kéziratokra specializálta magát.

  

Új módszereket talált a pénzcsinálásra. 1921-ben Londonban vásárolt egy Gutenberg Bibliát, aminek több, mint 50 oldala hiányzott az 541-ből.  Wells lapjaira bontotta a hiányos kötetet, majd az egyes lapokat különleges marokkói bőrkötésben egyesével adta el egy barátja, A. Edward Newton által írt rövid esszé kíséretében "A Noble Fragment: Being a Leaf of the Gutenberg Bible 1450-1455 With a Bibliographical Essay by A. Edward Newton" címmel, darabját 150-500 dollár közötti áron.   Több oldalt különböző amerikai könyvtáraknak ajándékozott, például a New York Public Library-nek, hogy a hiányos James Lenox kópiát, az első Amerikába hozott Gutenberg bibliát  teljessé tegye.

Nagyszabású kiadói vállalkozása volt a korszak jelentős alkotói összegyűjtött műveinek kiadása: pl. Joseph Conrad, Herman Melville, Mark Twain, Anatole France, Oscar Wilde, stb.

         

 

Mindeközben szülőföldjéről sem feledkezett meg. 1926-ban Párizsban egy elegáns miniatúradíszű, latin Kalendáriumot vásárolt.  Az  1000 angol fontért   megszerzett középkori kéziratot  ajándékként küldte meg régi ismerősének, Dr. Siklóssy László műgyűjtőnek, azzal a felhatalmazással, hogy juttassa bármelyik budapesti közkönyvtárnak, amelyet erre legméltóbbnak tart. Siklóssy választása az Országos Széchényi Könyvtárra esett, melyet 1926 szeptember 27-én  Gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter jelenlétében adtak át Hóman Bálintnak, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának. A Kézirattár akkori neves nyelvtörténész vezetője, Jakubovich Emil leíreása szerint: "elsőrangú, XV. századi flandriai művész kezéből származó, fényesen illuminált naptár az ajándék, mely a művészettörténeti irodalomban eddig nem épen szabatos meghatározással «.Corvin Mátyás Kalendáriuma» néven volt ismeretes."

 

Wells későbbiekben is több értékes ajándékot adományozott magyar könyvtáraknak, például 1926 végén egy Corvinával és még egy kódexszel gyarapította Nemzeti Múzeumunkat, valamint 1935-ben Hunyadi János Kolozsvárt 1454. december 27-én kelt, korábban ismeretlen levelét ajándékozta a Magyar Országgyűlési Múzeumnak.

1935. június 8-án a Rutgers Egyetem díszdoktorává avatták, jelentős könyvkiadói, szerzői, valamint emberbaráti tevékenysége miatt, mint a ritka könyvek nemzetközi hírű szaktekintélye.

Soha nem nősült meg. Amikor 1946. november 6-án meghalt, végrendeletében családtagjaiként öt testvérét és azok gyermekeit említi.  Azonban számos örökösét sohasem sikerült felkutatni, mivel a II. világháború során a deportálások áldozatai lettek. Végakaratában továbbá  a Kongresszusi Könyvtárat, a New York Public Library-t, a Harvard és a Rutger's Egyetemeket, valamint szülővárosát, Balassagyarmatot jelölte meg örököseként.

Főbb művei:

  • Gentle Reactions. Doubleday, Page & Co., Garden City, N.Y. 1923
  • A béke útja. Budapest, Légrády testvérek. 1929.

 

   

Főbb kiadványai:

  • Autograph Edition of the works of Booth Tarkington - 13 kötet,  Garden City, N.Y.: Doubleday, Page, 1918-1919
  • Sun Dial Edition of the works of Joseph Conrad - 24 kötet,  Garden City, N.Y.: Doubleday, Page, 1920-1928
  • Temple Bar Edition of James Boswell's Life of Johnson - 10 kötet, New York: Wells, 1922,
  • Standard Edition of the works of Herman Melville - 10 kötet,  London: Constable, 1922-1924,
  • Mark Twain művei 37 kötetben - New York, Gabriel Wells Edition, 1922-1925
  • Autograph Edition of the works of Anatole France - 30 kötet, New York: Wells, 1924
  • Norwich Edition of the works of George Borrow - 16 kötet, London: Constable / New York: Wells, 1923-1924,
  • The works of Oscar Wilde - 12 kötet, New York: Doubleday, Page, 1923
  • Halliford Edition of the works of Thomas Love Peacock - 10 kötet, London: Constable / New York: Wells, 1924-1936
  • Bonchurch Edition of the works of Algernon Charles Swinburne - 20 kötet, London: Heineman / New York: Wells, 1925-1927

Források:

(Yechiel)

Vissza a híres személyiségek oldalra