operaénekes (tenor), színész, rendező. Született Balassagyarmaton, 1879-ben (sírkőfelirata szerint 1880-ban), elhunyt Illéspusztán (ma Iliasov, Szlovákia), 1929. május 14.-én. Dr. Gábor Gyula jogtudós öccse.
Pályáját prózai színészként kezdte, színművészeti akadémiát végzett, 1899-ben lett a Vígszínház tagja. A Népszínházban operettekben is fellépett. 1900 őszén az Operaházhoz szerződött. 1908-ban Olaszországba utazott tanulni. Berlinben, Milánóban és a bécsi Volksoperben énekelt. 1913-ban ismét az Operához szerződött, ahol haláláig magánénekesként működött.
1922-ben az Operaház anyagi támogatására megalapította az Operaház Barátainak Társaságát (később Magyar Operabarátok Egyesülete).
Énekesi pályafutása mellett az 1926–27-es évadban rendezőként is működött.
Lengyel Menyhért Taifun c. drámáját az ő fordításában játszották Olaszországban.
A háború körüli évtizedek egyik legjelentősebb magyar énekese, majd énektanára volt. Hajlékony hangja, muzikalitása, játéka, sokoldalúsága haláláig az Operaház rendkívül széles szerepkörben kiválóan használható, a tagság bizalmát mindenkor élvező énekesévé tette.
Szerepköre igen kiterjedt volt: Wagner operáinak vezető szerepeitől (Tannhäuser. Parsifal stb.) a nagy karakterszerepekig (Heródes, Dávid, Loge), a lírai tenor alakoktól (Rodolphe) a buffo szerepekig (Pedrillo) szinte az egész műfaji skálát megszólaltatta pályafutása során.
Tanítványai közül megemlítendő Pataky Kálmán (1896-1964) személye, aki a XX. század egyik legnevesebb magyar tenoristája volt.
Főbb szerepei:
Főbb rendezése:
Forrás:
(Yechiel)