Dr. Neumann Ármin (1845-1909)

ügyvéd, jogtudós, egyetemi tanár, udvari tanácsos, országgyűlési képviselő.

Született Nagyváradon 1845 február 14-én, meghalt 1909 január 31-én Budapesten.

Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Atyja, Neumann Sámuel fiából papot akart nevelni, így került a balassagyarmati jesívába, ahol Deutsch Áron Dávid z'cl főrabbi oktatta a zsidó tudományokra, majd később a boroszlói (ma Wrocław, Lengyelország) rabbiszeminárium növendéke lett.   Ezt követően Berlinben, majd Bécsben jogi tanulmányokat folytatott, ami eltérítette a papi pályától.  1868-ban jogi doktorrá avatták Budapesten, majd 1869-ben Pápán nyiott ügyvédi irodát nyitott, ahol egyszersmind a hitközség jegyzője is volt.  1870-ben Székesfehérvárra költözött, ahol jogi cikkeivel és tanulmányaival hamar feltűnt.  Itt írta meg főművét, A magyar kereskedelmi törvény magyarázatát, három kötetben.  Munkája elismeréséül 1882-ben kinevezték a budapesti egyetemen a kereskedelmi és váltójog magántanárává.   1884-ben Budapestre helyezte át irodáját. Több  jótékonysági egyesületet alapított, így Budapesten az Izraelita Földmívelési- és Kézműves Egyesület Kertészképző Iskoláját. 1887-ben Bereck város (ma Bretcu, Románia) szabadelvűpárti országgyűlési képviselőjévé választották, ezt a tisztet 1903-ig töltötte be. Bereck város díszpolgárává is megválasztotta. A szabadalmi ügynökök vizsgálati biztosa, valamint az igazságügyi és közgazdasági bizottság tagja volt.  1889-ben kinevezték az egyetem rendkívüli tanárává. 1889-től a Parlament kodifikáló bizottságának tagja volt, itt szerzett érdemei elismeréséül udvari tanácsosi címet kapott.

Számos tanulmányt írt. Utolsó jogi műve egy nagyszabású értekezés, melyet az adásvételi üzlet nemzetközi szabályozásáról írt. 

Szakcikkeket írt a Nemzetbe, Pester Lloydba, Egyetértésbe és a Neues Pester Journalba; a Jogtudományi Közlönybe (1871. Az északnémet büntetőtörvénykönyv, 1800. A fuvarozó felelőssége elveszés vagy megsérülés által okozott kárért, 1881. A kereskedelmi törvény 463. §-a, 1886. könyvismertetés, 1887. Ellentétes határozatok illetékességi ügyekben, 1888. Az új védjegy-törvényjavaslat); a Magyar Pénzügybe (1893. A szövetkezetek reformja); a Nemzetgazdasági Szemlébe (1895. A cheque és annak törvényhozási szabályozása sat.); a Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt.

Fő művei:

• A kereskedelmi törvény magyarázata. Budapest, 1878., 1880., 1882. Három kötet. (2. teljesen átdolgozott kiadás: Budapest, 1892-97. Két kötet 4 részben.)
• A biztosítási ügylet a magyar kereskedelmi törvény szerint. Budapest, 1882. (Különnyomat a Magyar Kereskedelmi törvény magyarázata III. kötetéből).
• Az életbiztosítás lényege és jogi természete. Budapest, 1881. (Magyar Jogászegyleti Értekezések 3.).
• Valutánk rendezéséről. Budapest, 1891.
• A védjegyek oltalmáról szóló törvény magyarázata. (1890. II. t. cz.). Bpest, 1892. (Különnyomat a Kereskedelmi törvény magyarázata II. kötetéből.)
• A korlátolt felelősségre alakult társaságokról szóló 1892. német birodalmi törvényről. Budapest, 1893. (Magyar Jogászegyleti Értekezések VIII. 77.).
   

Forrás:

• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 651. o.  Online elérés
• Magyar Életrajzi Lexikon   
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
• 

(Yechiel)

 Vissza a híres személyiségek oldalra