Boskowitz Benjamin Ze'ev Wolf

Boskowitz Benjamin Ze'ev (Wolf ) Hálévi (1740 - 1818)

Szülőhelye után vette fel a Boskowitz nevet, az ottani Samuel Kolin rabbi, a Mahazit ha-Shekel c. könyv szerzőjének a fia. 1785-ben Aszód rabbija, majd 1786-tól 1790-ig a morvaországi Prossnitz (jelenleg Prostejov, Csehország) rabbija.  Innen Óbudára tért vissza, ahol korábban lakott. 

A pesti hitközség első rabbija volt. Pest város zsidósága 1787-ben  mozgalmat indított, hogy Óbudától különváltan hitközséget alkothasson. Minthogy a két várost híd nem kötötte össze, a vallási kérdések elbírálása, valamint az ünnepnapok megtartása szükségessé tették, hogy egy rabbit állandósítsanak, jóllehet Münz Mózes tekintélye föltétlenül irányadó maradt. A választás Boskowitzra esett, aki ismert talmudista volt. Boskowitz 1793-tól kezdve működött, mint pesti rabbi, de már két év múlva Münz Mózes vétója lemondásra kényszerítette.

1797-1802 között szolgált Balassagyarmaton. Ekkor a csehországi Kolinba (édesapja szülőhelyére) hívták , de a kormányzat elutasította a letelepedési kérelmét, mivel akkor már magyarnak számított.   1809-ben Bonyhádra hívták rabbinak, ahol haláláig  működött.

    

Jámborsága miatt nagyon népszerű volt. Fő művei: Széder Misna (kommentárok Maimonidész Jad ha-Chazaka-jához), részletekben jelentek meg: Széfer-ha-Madda (Prága, 1820), Hilkhot Shabbat (Jeruzsálem, 1902), Hilkhot Shevitát Aszor (1940), és Hilkhot Hamec u-Maca (1941). Shoshan Edut, az Eduyyot traktátushoz (1903–05); és Le-Binyamin Amar, kommentárok of Rabba b. Hana rabbi mondásaihoz a Bava Batra 73 traktátusban (uo, 1905).;  Boskowitz a prágai Ezékiel Landau rabbival folytatott levelezést halachikus problémákról (vö. Noda bi-Yhudah, Mahadurah Tinyanah, OH 25:60, 61, and YD 14:45, 80). Egyéb művek: Maámer Eszter (hitszónoklatok), (Buda, 1822). A Talmudhoz írott kommentárjai az 1830. bécsi Talmud-kiadásban jelentek meg.

 

Források:

 

A Széder Misna c. könyv teljes egészében megtalálható a oldalon.

 

(Yechiel)

 

 Vissza a híres személyiségek oldalra