A mintegy hatszáz éves balassagyarmati zsidó közösség első, török előtti temetkezési helyéről semmilyen történelmi nyom, történeti forrás nem maradt fönn...
A XVIII. század elején történt újbóli letelepedés nyomán azonban tudható, hogy a megújult minjan tagjai a jelenlegi ortodox temető helyén kezdtek el elhunyt szeretteik számára „az élők házát” a „Béth Hácháim” – ot kialakítani.
Ha valaha volt is valamilyen temetkezési nyilvántartása a helyi Chevra Kadisának az a II. világháborús pusztítás idején megsemmisült. Tekintettel arra a körülményre, hogy az Alapítvány közel két évtizedes működése során számos alkalommal személyesen megtapasztaltuk, hogy elszármazott túlélők, majd egyre inkább leszármazottaik és rokonaik külföldről megérkezve nem egyszer hiába utaztak el Balassagyarmatra - nem ritkán a tengeren túlról - nem találták meg szeretteik sírját a közel három és félezer sírkő rengetegében.
Ennek a szomorú tapasztalatnak az ismeretében 2003-ban az Alapítvány keretein belül kezdetét vette a temetői sírkőkataszter elkészítésének a folyamata. Elsőként a sírkőkataszter megvalósításának elvi rendszere került kigondolásra, megtervezésre, melyet a temető 10 méteres szelvényekre történő „fölosztása” követett. - Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy a betonkerítés síkjától számított 10 méterenként fakarókat ütöttünk le és azokat madzagokkal összekötöttük és a kegyeleti helyet a fő belső járó utakhoz igazodóan három nagy („A”, „B” és „C” ) parcellára osztottuk - ...
Ezután (két teljes nyáron keresztül) a sírkövek valamennyiének egyenkénti digitális lefényképezésére került sor. A jó minőségű archiválás érdekében minden egyes sírkő erős súrolókefével történő megtisztítására, majd fényképezés előtti vizes lemosására került sor annak érdekében, hogy a szövegek a lehető leginkább olvashatóvá, rögzíthetővé váljanak...
Ezt követte a három és félezer kőről készült egyenkénti mintegy négyezer felvétel számítógépes rögzítésének, valamint a sírkőszövegek héber és magyar betűs begépelési rendszerének kitalálása, majd pedig a digitális fényképről a tényleges betűgépelés feladatát kellett megvalósítani.
(Megjegyzés: vannak kövek, amelyekről közelről és részenként több képet is kellett készíteni az olvashatóság érdekében, ill. mert egyes köveken elől is és hátul is találhatóak feliratok).
A következő fázisban vette kezdetét a nem ritkán szinte olvashatatlanságig elkopott héber (kisebb részben német) sírkőszövegek fordítása…Ennek a több évig tartó folyamatnak az eredményeként a közel három és félezer sírkő szövegéből mintegy háromezer került napjainkig megfejtésre. Sajnálatosan (visszafordíthatatlan szöveg megkopás, hibás korábbi betűrestaurálás, sőt tudatos temetőrongálás eredményeként) lesznek olyan kövek, amelyeket már sohasem lehet megfejteni. Az utóbbi hónapokban a kérdéses, erősen problémás maradék néhány száz kő betűnkénti azonosítására kerül sor, remélve azt, hogy jó néhány kőről még sikerül valamilyen új információt, használható adatot szerezni.)
Az alábbiakban ennek a munkának az eredményeiről számolunk be vázlatosan és a teljesség igénye nélkül...
Ezúton tájékoztatunk mindenkit ill. hívjuk fel a figyelmet, hogy
Várjuk leveleiket, észrevételeiket, archív fotóikat, dokumentumaikat ill. másolataikat e-mailon. Örömmel vennénk munkánk folyamatos végzésének anyagi támogatását.